Kb. 6 hete ettem életemben először zabkását. Az eltelt hat hétben viszont igyekeztem pótolni a csaknem harminc éves lemaradást, mert ez annyira jó. De komolyan, még anyukámon is számon kértem, hogy mégis miért maradt ki az életünkből a zabkása. Nincs rá elfogadható magyarázat.
Szépen belelovaltam magam a zabkása főzésbe. Zabpehelyből készül, nem zabkorpából. Szigorúan vízzel, nem tejjel, mert a főtt tejektől ég a gyomrom, meg olyan fura. Szóval az alap recept:
1 csésze zabpehely
2 csésze víz
2 bogyó édesítő
vagy
2 kanál méz
vagy
(végső esetben)
cukor, (de attól meg olyan vízízű, jellegtelen, unalmas lesz a zabkása)
És lehet variálni, volt már
- almás
- fahéjas
- almás-fahéjas
- kókuszos
- mazsolás
- kókuszos-mazsolás
- müzlis
- nescafés (nem vagyok terhes, csak furákat eszek!)
- meggyes
- epres
- kakaós
- vajas (vajon megpirított zabpehely)
- tojásos (belekeverni egy tojásfehérjét, valami fitness csajnál olvastam, isteni, de nem szoktam rá)
- lekváros (meggy, csipkebogyó, birsalma)
Az én gyerekem életéből nem marad ki a zabkása, bár azt hiszi, hogy igen. Rendszeres párbeszéd:
VálaszTörlés- Eszel velem zabkását?
- Nem, én azt utálom.
- És tejbegrízt?
- Az jó lesz! Fincsi.
Ekkor kifáradok a konyhába, tejjel-zabkorpával elkészítem az áltejbegrízt, ő pedig végig nyammog, hogy ez milyen finom, még jó, hogy nem zabkását csináltam. :D
Amúgy kalória van benne rendesen, de rost is, és lassan felszívódó szénhidrát, ami remek. Szóval egyél csak, egyél csak, jó étvágyat! :)
Köszönöm!
TörlésOlvastam nálad ezt a tejbegríz-dolgot, és be is próbálkoztam a keresztlányomnál, hogy most ez tejbegríz (esetleg zabkása), de vág az esze, és közölte : mindegy, hogyan nevezzük, EZ FINOM :) Szóval kapott velünk a Világ két elfogulatlan zabkása rajongót.