2012. augusztus 9., csütörtök

Szösszenet

           Hiába ettünk a jó és rossz tudásának fáján érlelt, hívogató gyümölcsből. Hiába űzettünk ki a paradicsomból, teljesen feleslegesen fetrengünk "eredendő bűnben". Minden hiába, mert az emberiség alapvetően nem tud különbséget tenni jó és rossz dolgok között. Nem nézőpont-szerinti, nekem jó-neked meg mindegy jellegű felosztásra gondolok. Hiányolom az egyetemes jót-rosszat. Naponta rá kell ébrednem: nem alapvető, hogy minden ember egyenlő, mindenkinek van létjogosultsága, hiszen létezik?! 

                 Régóta gyanítom, hogy a Biblia, bármily jó szándék szülte is, mostanra egy félremagyarázott és alaposan túlködösített mű lett. Mindenesetre, ha maradunk az édenkerti gondolatmenetnél, hát innen üzenném Ádámnak és Évának: Kár volt. Évezredek alatt sem fejlődtünk. A mai napig felettünk lebeg Isten szózata:
  1. "Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselõsséged fájdalmait, fájdalommal szûlsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, õ pedig uralkodik te rajtad.
  2. Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyrõl azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belõle életednek minden napjaiban.
  3. Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezõnek fûvét.
  4. Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz."
 Sajnálom, de nem jutottunk vele messzire. Pedig a bűnbeesés után ez is elhangzott: "így szólt az Úristen: Lám az ember olyan lett, mint egy közülünk, ismer jót és rosszat."  Ha most kívánni lehet, és miért ne lehetne, én ezt kívánom: 
Legyen minden ember valóban egyenlő. Lépjünk ki a fényre. Mindenkinek jusson elegendő az alapvető életfelekből. Legyen valóban egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen az élethez-, evéshez-, iváshoz-, lakhatáshoz-, tanuláshoz-, hithez-, szeretéshez való jog. Mindenkinek legyen joga önmagát felvállalni és megélni, következmények nélkül. 

Ma valahogy végtelenül fáj, hogy ember vagyok. Változtatni akarok. Legyen végre valóban jobb hely a világ. Kiválóan azonosultam egy, a Facebookon terjedő szösszenettel: 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése