Semmi bajom a közhelyekkel. Jól megfértünk eddig is egymás mellett, ezután sem lesz gondunk, gondolom. Vannak azonban pillanatok, amikor egy-egy unásig ismételt közhely értelmet kap. Megrázóan-kristálytisztán megvilágosodom, hogy ezért lett közhely, mert ennyire nyilvánvaló- és igaz. Mint tegnap reggel a mostanában sokat hallott/hallatott "az élet megy tovább"- mert megy.
A megszokott időben kiállok ugyanabba a buszmegállóba. Ugyanazok az autók húznak el mellettem, ugyanazok a gyerekek várják ugyanazt az iskolabuszt. Minden ugyanolyan, és életem apró mozzanatainak számtalan jelentéktelennek tűnő résztvevője nem tudja, hogy többé semmi sem lehet ugyanaz . Csak azt látják, hogy megint ott várom a buszomat. Kicsit eltűntem az út mellől, de újra itt vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése